Szókupacok

Köszönöm, hogy olyan sokan olvastátok a külföldön élő magyar, illetve a hazánkban élő külföldi történetét. Most kicsit visszakanyarodok egy Magyarországon élő magyar emberhez, aki a nyelvtanulással küzd ezerrel.

Múltkor annyira kiakadtam angolóra után! Vettünk egy cikket, tulajdonképpen ez önmagában nem volt kiakasztó, sőt, végül is egész jól értettem. Még úgy is, hogy tele volt egy csomó új szóval. Amikor hazamentem, akkor akadtam ki, amikor meg kellett tanulnom ezt a rengeteg szót. Olyan összevisszának tűnt az a hatalmas kupac!

Aztán rájöttem, hogy az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy nem találok összefüggéseket a szavak között. Főnevek, igék, melléknevek egy rakáson, mindenféle kapcsolódási pont nélkül. Múltkor pedig olyan könnyen az eszembe véstem a ház helyiségeit és a bútorokat. Persze, mert ott egymáshoz tudtam kötni a szavakat!

Rájöttem, hogy nekem ez a csoportosítós szótanulás megy a legjobban. Vegyük pl. az előző példát a házról és bútorokról. Fogtam egy papírlapot, középre felírtam, hogy „ház”, belőle pedig kijött vagy hat-hét buborék: nappali, konyha, háló, fürdő, stb. Ezekből további elágazások indultak ki, a fürdőnél például a kád, a mosdó meg a mosógép, a konyhánál meg mondjuk a tűzhely, a hűtőszekrény és a mosogató. Volt, ahol még innen is tovább ágazott a rajz, a konyhaszekrénybe például bekerültek az edények és evőeszközök.

Az órán is szoktunk ilyesféle „mind-map”-et (elmetérképet) készíteni. A tanárunk kihív három-négy embert a táblához, mindenki kap egy-egy filctollat. Ő felírja középre azt a szót pl., hogy ennivalók. Ez a főkupac. Az alkupacai a zöldségek, gyümölcsök, gabonák, tejtermékek, húsfélék, stb. Mi pedig összegyűjtjük azokat a szavakat, amiket ezekből a csoportokból ismerünk. A tanárunk a végén persze kiegészíti a meglévő tudásunkat új szavakkal, de ezekbe a csoportokba beleírva sokkal könnyebb megjegyezni őket.

Akinek Excel-agya van, az készíthet ezekből a szócsoportokból táblázatokat a számítógépen. A sorokban és oszlopokban jól láthatóan különülnek el a különböző témák szavai.

Korábban már írtam nektek a szókártyákról, ezeket itt is be lehet vetni. Az a jó, ha az ember elkülönít egy falat a nyelvtanulás céljára, és ide feltesz egy mágnes-táblát vagy puhafa-léceket. Színes mágnesek vagy rajzszögek segítségével ide-oda pakolászhatjuk az egy csoportba tartozó szavakat. A színek maguknál a cetliknél is segítségünkre lehetnek. Ha a zöldségek zöld, a húsok piros, a tejtermékek pedig kék színű papírlapon sorakoznak, az agy máris könnyebben jegyzi meg őket.

Az ellentétes mellékneveket is feltűzhetjük a tanuló-falra: eltérő, fekete-fehér, vagy piros-kék színekkel jelezve, hogy jó-rossz, magas-alacsony, hosszú-rövid. A témák szerinti kupacolás főleg főneveknél könnyű, de a fentiek szerint melléknevekkel el lehet ugyanezt játszani.

Igékkel kicsit nehezebb a helyzet, de nem reménytelen. Arra is rájöttem, hogy nemcsak témák szerint lehet szókupacokat készíteni, hanem kiejtés, hangzás szerint is. Ennek a rendhagyó múlt idők és harmadik alakok tanulásánál vettem nagy hasznát. A tanárunk hívta fel arra a figyelmünket, hogy a látszólagos káoszon túl azért megfigyelhető néminemű rendezettség is, csak fel kell ismerni. Vegyük például azokat az igéket, amelyeknek mindhárom alakja azonos: put, put, put, ezek minden nyelvtanuló nagy kedvencei Aztán vannak olyanok, ahol az i-a-u szabály érvényesül: sing, sang, sung, ezt versikeszerűen lehet mondogatni. Újabb kupac az, ahol a harmadik alak –en végződést kap: give, gave, given. (Aki németül tud, annak a hasonlóságok miatt ez nagyon könnyen megjegyezhető.) Aztán ott van az ow-ew-own csoport: know, knew, known.A legnehezebb, az angol „kellemes” kiejtést leginkább példázó kupac az, amelyikben az aught, illetve ought végű igék vannak: think, thought, thought. Persze itt is mint mindenütt, vannak kivételek, de ha már a nagyját be tudtuk kupacolni, akkor nagyban megkönnyítettük a dolgunkat.

Ezek a módszerek persze főleg a vizuális típusúaknak jelenthetnek segítséget. (Lásd. korábbi cikkemet a különböző tanulási típusokról.) Hogyan csoportosítson, aki mondjuk auditív? Kupaconként mondja fel a szavakat, mappákba rendezze őket, és így játssza le magának. És a kinesztetikussal mi legyen? Ő az, akiknek az igékkel van szerencséje. Elmozoghatja az útbaigazításokat meg a sportokat, vagy pantomimezheti a hangszereket.

Na, megyek is szókupacolni, várnak rám a város épületei. Asszem, rajzolok is egy jó kis térképet…