Mire ez a poszt
megjelenik, már nyakig benne vagyunk a farsangi időszakban. Vannak nekünk,
magyaroknak bizonyos berögzül szokásaink erre az időszakra, mint például a
fánk, az álarcosbál vagy a busójárás. De vajon hogyan ünneplik ezt más népek? A
nyelvtanuláshoz hozzátartozik az adott nép kultúrájának ismerete is, ezért idén
többször fogok nektek ünnepekhez kapcsolódó hagyományokról, népszokásokról
írni. Most épp a farsangról.
Talán bele se
gondolunk, mi is a farsang lényege? Igazából a télűzés. Hogy véget vessenek a
zord téli szellemek uralmának, ahogyan a svájciak mondják.
Egyik helyen a
karnevál egyik elődje egy bolondos középkori fesztivál volt, máshol egészen a
pogány időkig nyúlik vissza; valahol a mosónők lázadásáról emlékeztek meg
eredetileg, másutt gyümölcsdobálásból indult az ünnep, megint máshol bevándorló
munkásokhoz köthető.
Angliában a
farsang kevésbé szól az alakoskodásról, sokkal inkább a bűnbánatról. A
feloldozáshoz kell a gyónás, és kell a böjti ételek fogyasztása. A Húshagyó kedd
náluk a Pancake day (Palacsinta nap), amikor is palacsintasütő-versenyeket
rendeznek. De nem akárhogy: az indulók (kizárólag főkötőt és kötényt viselő
nők) futás közben a kezükben fogják a serpenyőt, és a 380 méteres táv alatt
háromszor meg kell fordítaniuk a levegőben. A győztes jutalma csók és imakönyv.
Azért létezik náluk is egy híres-neves karnevál, méghozzá Notting Hillben – de ez
nem februárban, hanem augusztusban.
Az amerikaiak
sem akkor öltöznek jelmezbe és vesznek álarcot, amikor mi. Az északi vidékeken
a nálunk is egyre ismertebb Halloween-kor öltenek rémisztő vagy más egyéb
jelmezeket. New Yorkban szeptemberben öltöznek az emberek meghökkentő jelmezekbe.
Ezen a hatalmas utcai parádéra több mint egymillió ember látogat el. Csak a déli
államokban, Floridában, Kaliforniában dívik a maszkos felvonulás.
A németeknél
hamvazószerda előtt kezdik az ünneplést, amikor is kosztümös, parádés
felvonulásokat rendeznek, a legismertebb a kölni illetve a sváb.
Ausztriában a
polgármester egy napra átadja hatalmát Farsang hercegnek, és még az eladók is
maszkban szolgálják ki a vevőket.
A hollandok
Farmer-esküvőt tartanak és heringet esznek. Ők amúgy már a CIV. századtól ünnepelnek
ezidőtájt.
A nagyböjt
előtti két hétben két nagy francia karnevált rendeznek, az egyik a párizsi, a
másik pedig a nizzai.
A legismertebb
olasz karnevál természetesen a velencei (majdnem 800 éve tartják!), de ezen
kívül még 3-4 városban (például Viareggio-ban vagy Milánóban) rendeznek nagyobb,
maszkos-álarcos ünnepséget. Van, amelyik kereken egy hónapig tart, és híres
embereket figuráznak ki rajta. Nagy az Isten állatkertje: a másikon az
egymással szembenálló két csapat gyümölcsökkel dobálja egymást!
Érdekes, hogy az
angolok palacsintázása az oroszoknál is megjelenik, bár néhol inkább Sajthétnek
hívják a farsangi időszakot. A palacsinta náluk a napot jelképezi, és csak
böjti alapanyagokból (tojás, tej, vaj) készül. Ők nemcsak maskarát viselnek
farsangkor, de lovas-szánon is túráznak, valamint össznépi hógolyó-csatát
vívnak. A magyar kiszebábu-égetéshez hasonló hagyomány náluk is megfigyelhető. Az
oroszok Maslenitsa asszonyát öltöztetik fényes ruhákba, majd máglyára dobják. A
görögök pedig Karnevál király képmását égetik el.
Végül pedig
utazzunk el képzeletben Indiába. Indiában karnevál? Bizony, amit még a
portugálok honosítottak meg Goában. Három éjjel, három nap – ennyi időre Momo
király veszi át az uralmat a városban. Van itt minden, ami kell: színek, bálok,
zene és tánc.
Kellemes
kikapcsolódást, boldog bálozást, kedves Olvasó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése