Kezdődik az iskola...

Most már aztán tényleg elkezdődött az iskola. Kapuját kitárta, a sok diák ott tölti napjainak nagy részét. Öröm is, gond is ez, szülőnek, gyereknek egyaránt. Vége a vakációnak, a gondtalan napoknak, a laza időbeosztásnak, a lustálkodásnak. Jönnek az óráról órára beosztott, tanulással, leckeírással töltött hétköznapok.

Ha te szülő vagy, vajon milyen szívvel engeded gyerekedet iskolába? Úgy érzed, megtanul ott mindent, amire az élethez szüksége van? Egyáltalán mire van szüksége egy gyereknek az élethez?

Tantárgyak sorára? Kémia, történelem, fizika, biológia, nyelvtan… Rengeteg tárgy, hatalmas ismeret-mennyiséggel. Felnőttként te mennyire emlékszel mondjuk az általános iskolai kémia tananyagra? (Kivéve persze, ha már az óvodában is kémcsövekkel játszottál, és mostanra vegyészmérnök lettél.) Az évszámok neked is úgy hullottak ki a fejedből, mint a liszt a szita lyukain? Megvan a forgatónyomaték, a liposzómák és az alanyi ragozás?

Ugyanígy fontos az a kérdés, hogy az iskolában megtanult, pontosabban tanított nyelv mennyire maradt meg az emlékezetedben. Az én korosztályom az oroszt tanulta, méghozzá kilenc hosszú éven át, mégsem ismerek túl sok olyan embert, akinek mondjuk sikerült volna megszereznie belőle a középfokú nyelvvizsgát. Alapfokúsat már igen, ilyen vagyok én is, na de én azon furcsa emberek közé tartozom, akik szerették és értették az oroszt. Ám a többség leragadt a „Táváris ucsityelnyicá”-nál.

Az életben az ember milyen tudást, milyen készségeket használ? Háztartást vezet, gyereket nevel, kertet gondoz, autót vezet, beteget ápol, pénzügyeket intéz… Ugye, hogy egyik sem szerepel az iskolai órarendben?

Szóval akkor mire is van szüksége egy gyereknek az élethez?

Vekerdy Tamás szerint csupán a következőkre: alapszintű matematikai ismeretek, szövegértés, informatika és kommunikáció. Amibe ugye egyaránt beletartozik az anyanyelven és az idegen nyelven történő kommunikálás.

Ma már egy tízéves is fejből fújja, hogy az angol: világnyelv. Akármelyik szegletén is legyünk a világnak, az angollal lehet a legjobban elboldogulni. Ezért tanítják ezt manapság a legtöbb általános iskolában (középiskolában és felsőoktatási intézményben is persze). Ezután jön a német, francia, olasz, spanyol, és bizony az újra felfedezett orosz is.

Egy általános iskolában az idegen nyelv tanítása sokszor igen nagy gondokba ütközik. A diákok háttere, előzetes tudása nagyon eltérő. Különböző a szociális hátterük, a szüleik hozzáállása és a motivációik is.

Van ugyanis egy nagy különbség a sulis tanulás és a magánúton való tanulás között. Az egyik mozgatórugója egy külső kényszer, magyarul a gyereknek magától eszébe se jutna, csak hát ugye ott a tankötelezettség, nyomatja a szülő, nyomatja a tanár, pedig ő legszívesebben focizna, barátokkal beszélgetne vagy videojátékozna. A másik viszont belső ösztönzésre történik, ahol megvan az önálló motiváció a tanuláshoz. Az iskolában kell nyelvet tanulni és kész, egy tanfolyamra vagy magántanárhoz viszont azért megy az ember, mert neki ehhez kedve van. És ha már egyszer befizette, akkor abból ki is hozza a lehető legtöbbet.

Az iskolai nyelvórák nagy része nem tanítással-tanulással telik, hanem: adminisztrációval, számonkéréssel, motiválással, fegyelmezéssel. És hiába ott az a néhány lelkes diák, ha a többiek hülyéskedése, a hangadók, rendetlenkedése miatt képtelenek figyelmet fordítani a tananyagra. Nem ismerek erre nézve kutatást, de ha most önhatalmúlag végeznék egy vizsgálatot, akkor szerintem a tanórákon töltött idő kevesebb mint fele jelentené a tényleges tanulást.  

Ha úgy érzed, a gyerekednek kevés az, amit az iskolai hétköznapokon kap nyelvtanulás terén, akkor érdemes lehetne kiegészíteni az ottani nyelvórákat egy tanfolyammal. Mit szólnál a váci Deutch Haus – English House nyelviskolához? Már elkezdődtek az őszi beiratkozások, de még nem késtél le semmiről.

Heti egy vagy két alkalom talán belefér a csemete órarendjébe. Vagy szombat délelőtt is járhat egy kis korrepetálásra. Nemcsak tanfolyamokon lehet plusz órákat venni, a nyelviskolában egyéni órákra is van lehetőség. Csak egy telefon, egy elbeszélgetés, és befizetés után máris garantált, hogy megtettél mindent gyermeked jövőjéért.