2019. január 6., vasárnap

Új év, új tervek


Amikor egy éve útnak indult ez a blog, az újévi terveimmel kezdtem ezt az egész csodálatos utazást a nyelvek világába. Akkor ünnepélyesen megfogadtam, hogy megtanulok rendesen angolul. Végre egy olyan újévi fogadalom, amit sikerült betartanom! (Ha már sajnos a fogyókúrás álmokkal kudarcot vallottam.)
Ehhez az kellett, hogy a váci Deutsch Haus – English House nyelviskolába iratkozzak be, mert korábban magamat képtelen voltam rávenni az otthoni tanulásra. Mind a tanárunk, mind a csoporttársaim motivációt jelentettek nekem ahhoz, hogy ne adjam fel.
Bevallom, voltak nehéz időszakok. Egy betegség vagy utazás után nehéz volt újra belerázódni a körforgásba, de az iskola segített. Ha valamiben elakadtam, mindig tudtak segíteni, hogy tovább haladhassak.
Képzeljétek, az idei fogadalmam is a nyelvtanulással kapcsolatos. Nehogy azt higgyétek, hogy az angolt abbahagyom, sőt! Idén januártól is indulnak új csoportok Vácon, tehát folytatom, méghozzá most már a haladó csoportban. (Talán egyszer, a távoli jövőben meglesz a nyelvvizsga is.)
Viszont az a nagy terv, hogy ezzel párhuzamosan belefogok egy új nyelvbe. Most a cégnél mintha nem lenne akkora a pörgés, a gyerekek egyre csak nőnek és kevesebbet igényelnek az anyukájukból, így több időm és energiám lesz ehhez a komoly vállaláshoz.
Átnéztem, milyen kínálata van a nyelviskolának. Természetesen a második legnépszerűbb, germán nyelvet, azaz a németet lehet náluk tanulni, hiszen ez a nevükben is benne van. Ráadásul helyben is vizsgázhatnék majd, mert ez az Osztrák Intézet akkreditált vizsgahelye. Hiába az angol manapság a világnyelv, azért sok cégnél nagy előny, ha beszéli az ember a németet (is). Ha egyszer váltáson gondolkoznék, akkor a nyelvtudásom komoly előny lehet. Sokan mennek ki Ausztriába és Németországba dolgozni, ki tudja, hátha egyszer engem is kiküld a cég egyszer. Nem ártana, ha nem ragadnék le a „Guten tag”-nál.
Bár lehet, hogy inkább az olasszal kellene próbálkoznom, az állítólag az angol után nem annyira nehéz. A rómaiak elég hosszú időt töltöttek Britanniában ahhoz, hogy a nyelvük alapját képezzék a latin szavak. Ráadásul nagyon kellemes a hangzása, az olaszok pedig nagyon jó fejek. Ha hozzájuk utazom, elcseveghetnék a helyiekkel a saját nyelvükön. Északon, ahol rengeteg a turista, azért csak-csak beszélnek angolul, de minél délebbre megyünk, pláne kis falvakba, ott már csak a „Bon giorno”-val lehet boldogulni. És ha a lányom tényleg belevág a modellkedésbe, és a végén Milánban köt ki egy divatbemutatón? Ha meglátogatom, tudnom kell kommunikálni a kollégáival, munkaadóival!
De ott a másik két latin nyelv is, a spanyol és az olasz. Spanyolból egész perfekt vagyok, mióta bejött hazánkba is a „Despacito”-láz. Ez persze csak vicc, de a dalt tényleg kívülről fújom. Ráadásul ezzel nemcsak Spanyolországban boldogulnék, hanem szinte egész Dél-Amerikában, összesen 400 millióan, ami eléggé durva szám. Nagy terv számomra Peru, megmászni a Machu Picchu-t a bakancslistám 7. helyén áll.
A francia meg… Ó, Páris, ó, szerelem! (Remélem, a férjem nem olvassa ezt a cikket…) Azok a divatos ruhák, azon a sanzonok… Sajnos, amilyen szépen hangzik a nyelv, állítólag olyan nehéz is megtanulni. Angolból mindig a kiejtés és leírás közötti különbség az egyik legnehezebb számomra. A franciánál ez háromszor olyan bonyolult lehet. Ráadásul közismert, hogy ha kimegy az ember Franciaországba, ott a helyiek úgy tesznek, mintha nem is létezne a sajátjukon kívül más nyelv. Hiába szólítjuk meg őket angolul, ők franciául válaszolnak.
A végén pedig megláttam, hogy oroszul is lehet tanulni Vácon. Ajaj, ez a szó rossz emlékeket idéz fel bennem. „Táváris ucsityelnyica…” Talán ha néhány dalra vagy versre emlékszem. Vajon tudok még cirill betűkkel írni? Ha nem, végül is azt is megtanulhatom. Lehet, hogy nem is kellene a nulláról indulnom, egy újrakezdő volna számomra ideális. Mostanában mintha újra nosztalgiáját élné ez a nyelv, még a fiam iskolájában is lehet második nyelvként választani. Lehet, hogy nem is annyira légből kapott ötlet ez az oroszozás? Mikor is indul a nyelviskolában tanfolyam?

2018. december 17., hétfő

Stille nacht, feliz navidad és jolka


Jogosan hördülhettek fel a legutóbbi cikkem után a más nyelvet tanulók. Egyetlen hosszú cikk, ami csakis az angol-amerikai ünnepi szokásokról szól. És mi a helyzet a németeknél vagy a görögöknél? Kihagynám az oroszokat és az olaszokat is?
Nos, ezennel kárpótolom olvasóimat, és összegyűjtöttem néhány más nép karácsonyi tradícióit, egyetlen csokorba, akarom mondani posztba.
A németekkel kezdeném, mert sok, hazánkban meghonosodott szokás eredetileg tőlük ered. Ilyen például a karácsonyfa-állítás meg a bejglisütés, és ők ugyanúgy készítenek adventi koszorút és naptárat, mint mi. Különlegesség viszont náluk a kívánságcédula, amit a gyerekek Jézuskának küldenek. Szenteste libasültet esznek, desszertnek püspökkenyeret esznek, és forralt bort isznak hozzá. Egyszer karácsonyoztam bajor vidéken is, ott fehér virsli és perec volt a menü.   
Aki még olyan korosztály, mint én, az biztosan emlékszik oroszórákról az ősz hajú, hosszú szakállú Gyed Marozra, azaz Fagy Apóra, és szépséges segítőjére, Sznyegúrocskára, akinek a neve magyarul Hópelyhecskének hangzik. Náluk kicsit elcsúszott a karácsony, mert ez január 7-re esik az ortodox hagyományok miatt, de a fát Újévkor állítják. Az orosz karácsonyi lakoma 12 fogásból áll.
A vallásosságáról híres olaszoknál már Szent Luca meghozza az ajándékokat december 13-án. Náluk is van egy kis katyvasz a „Télapóval”, ugyanis a kéményen át hozott ajándékok megvannak, de azokat a jó boszorkány viszi a gyerekekhez. Ők halat esznek, és náluk karácsonyi kalács az édesség. A csizma déli részén dudás fesztiválokat rendeznek ilyenkor. 
A finnek heringet és fahéjas tejberizst fogyasztanak, esetleg szilvalevest és májpástétomot, amibe szerencse-mandulát rejtenek, majd mazsolás-fűszeres forralt bort kortyolgatnak. A szauna náluk még karácsonykor se maradhat el, a terített asztalról pedig manók kóstolgathatnak.
A lengyeleknél az ünnep az első csillag megpillantásával kezdődik. Az ő hagyományos ételeik a céklaleves és a 12-féle gyümölcsből készült kompót. A vacsorát ostyatöréssel kezdik, mit akkora becsben tartanak, hogy még a távol élő rokonoknak is küldenek belőle egy-egy apró darabot postán.
A görög lányok karácsony reggelén a forráshoz mennek vízért, és az ünnepek alatt ebből isznak, ezzel főznek. Ők a kenyerükbe varázspénzt rejtenek, ami a megtalálójának szerencsét hoz.
A szerbek szalmával hintik tele a szoba padlóját, majd a gazda diót dobál a gyerekeknek. Náluk a leghíresebb étek az egészségkalács, ami legutolsó morzsájának is gyógyító varázserőt tulajdonítanak.
Hogy a végére mégiscsak visszakanyarodjak az angolszászokhoz, Ausztráliával búcsúzom az olvasóktól, ahol ugye a déli félteke miatt minden pont fordítva van, mint nálunk. A karácsony tehát náluk nyáron van, amikor az emberek a tengerparton meg a medencéknél, bikiniben ünnepelnek. Szegény Santa Claus megsül az álszakállban és a vastag piros köpenyében.
Boldog Karácsonyt, kedves olvasók! Azaz: Merry Christmas, Fröliche Weihnachten, satöbbi, satöbbi!

2018. december 2., vasárnap

Angol ünnepek decemberben


Az angolok munkaszüneti napjait úgy hívják: Bank Holiday, azaz ezek azok a napok, amikor még a bankok is zárva tartanak!
December 6. nemhogy nem bank holiday, de semmilyen módon nem ünnep náluk. Szegény angol gyerekek, hozzájuk nem jön a Mikulás! A piros köntösös, szakállas bácsi elnevezésével azért van egy kis katyvasz. Ő egyszerre Santa Claus (ami azért a Szent Miklós név fordítása), de Father Christmas is.
Karácsony ősi alapja a kelta szokás, mely szerint a téli napfordulókor a fényt ünnepelték.
December 24. neve Christmas Eve, azaz Karácsony Előestéje. Ezen a napon a gyerekek a barátaikkal vannak, a felnőttek pedig ellátogatnak egy pub-ba, amit azért vétek lenne egyszerűen kocsmaként lefordítani. Ekkor a gyerekek, még mielőtt ágyba bújnának, a kandalló elé (ahol ma már nincs ilyen, ott az ablakhoz) fellógatják a stockings-okat (hosszú zokni, de fordítható akár harisnyának is). Ezeket tölti meg Karácsony Apó finomságokkal és ajándékokkal.
A bibi ezzel csak az, hogy csak másnap bonthatják őket ki! Akik egyébként jobban tartják a régi vallási hagyományokat, azok eleve nem is foglalkoznak a 24-ével, ők 25-én, azaz Christmas Day-en ajándékozzák meg egymást.
Akármennyire is a digitális korban élünk már, rendületlenül tartja magát az a szokás, hogy az angolok hagyományos postai képeslapot küldenek egymásnak az ünnepekre.
Ezen a napon sokan hallgatják meg a tévében II. Erzsébet királynő ünnepi beszédét. Konzervatív szokás még templomba menni, és ott Christmas carolt (karácsonyi dalokt) énekelni.
Hagyományos karácsonyi étel a Christmas Pudding, ami kb. egy hónappal az ünnepek előtt készül, hogy összeérjenek benne az ízek. 13 féle hozzávalóból készül, és sok családban nemzedékről nemzedékre öröklődik a puding receptje. Érdekessége, hogy a család minden tagja megkeveri advent kezdete előtt, szigorúan keletről nyugati irányba, és keverés közben titokban kíván valamit. Bele egy érmét kevernek, és aki ezt megtalálja, arra gazdagság vár. Amúgy karácsonykor szoktak még töltött pulykát enni, amihez fehér bort isznak.
A Christmas craker olyan alakú, mint egy szaloncukor, csak annál nagyobb. Valamilyen mókás dolgot dugnak el bele. Nálatok él az a szokás, hogy a csirke villacsontját gondolom-csontnak hívjátok, ketten megfogjátok, széthúzzátok, és akinél a nagyobb rész marad, annak a kívánsága teljesül? Hasonlít ehhez a craker, csak itt akinél a nagyobb rész marad, az tarthatja meg a tartalmát.
Az angolok karácsonyfát is állítanak, de ez a szokás csak a viktoriánus korban terjedt el, a képeslapokhoz és Santa Claushoz hasonlóan. A legnagyobb fát London központjában, a Trafalgar téren állítják fel. Náluk azért mégis inkább a fagyönggyel és repkénnyel való díszítés terjedt el, mert már a rómaiak is örökzöldet használtak dekorációként a Brit provinciában. A fagyöngy alatti csók már hazánkban is elterjedt.
December 26-át nem Karácsony másnapjának hívják, hanem Boxing Day-nek. Ezek a dobozok nem a karácsonyi ajándékokra utalnak, hiszen azokat már egy nappal korábban átadták-megkapták, hanem azokra a dobozokra, amelyekbe régen a szegényeket vagy az alkalmazottakat jutalmazó pénzt tették.

2018. november 8., csütörtök

Női agy, férfi agy


A férfiak agya nagyobb, mint a nőké, ez tudományos tény. Viszont az is, hogy a női agykéreg jóval vastagabb a férfiakénál. Ez arra utal, hogy a nők általános intelligenciája magasabb, mint a férfiaké, elvontabban és logikusabban gondolkoznak, és könnyebben terveznek. Az agy egyéb részei viszont sokkal nagyobbak a férfiak esetében, ezért ők könnyebben dolgozzák fel az információkat, jobb az emlékezőképességük, és gyorsabban hoznak döntéseket.
Mondhatja most a kedves olvasó, mekkora marhaság az, amit eddig itt összehordtam, hiszen bizonyára mindenki ismer olyan nőt, aki maga a megtestesült logikátlanság, és olyan férfit is, akinek pocsék a memóriája. (Lásd. megjegyezni a feleségük születésnapját…)
Térjünk egy kicsit vissza az agyféltekékre, amikről korábban már írtam itt a blogon. Emlékeztetőül: a bal agyfélteke felelős a logikáért és érvelésért, a jobb agyfélteke pedig az érzelmekért és a szociális kompetenciákért.
Érdekes, hogy egy másik kutatás szerint a férfiak nagy részénél a bal agyfélteke sokkal jelentősebb szerepet kap, tehát ők a logikus gondolkodók és a problémamegoldók. Ez szuper, viszont eléggé egyoldalú a gondolkodásuk, ugyanis szinte kizárólag külön használják az agyféltekéiket, hol a balt, hol a jobbat, de csak nagyon ritkán mindkettőt egy időben.
A nők viszont sokkal jobban összekapcsolják a két agyféltekét, ezért gondolkodásuk összetettebb. Nemcsak logikával, de érzésekkel és társas kapcsolatokkal is gondolkodnak. Jobban tisztában vannak az érzéseikkel, és könnyebben tudják azokat kifelé kommunikálni, valamint szívesebben alakítanak ki kapcsolatot másokkal.
Hogyan tudjuk ezeket az információkat a nyelvtanulásnál kamatoztatni? Összegyűjtöttem néhány (erősen kisarkított) példát:
- A férfi inkább tanuljon egymagában, a nő társaságban, csoportban.
- A férfi végezzen több önálló feladatot, a nő jobban fejlődik a páros illetve csoportos feladatok segítségével.
- Egyszerre kettő kérdést ne tegyünk fel egy férfinak, és ne kapjon összetett feladatot. Mindig csak egyet egyszerre, és ha azzal végzett, akkor jöhet a következő. A nők nyugodtan kaphatnak egyszerre többet, úgysem egymás után fogják őket megcsinálni, hanem összevissza.
- A nők könnyebben reagálnak váratlan helyzetekre, tehát a szituációs feladatokat nekik találták ki. Ők eleve empatikusabbak, így könnyebben bele tudnak helyezkedni a szituációkba. A férfiak inkább berögzült mintákat követnek, és lassabban gondolják át az új helyzeteket. Ők kapjanak elgondolkodtatóbb feladatokat.  
- A férfiak többsége utálja az olyan jellegű feladatokat, hogy: „Folytasd a mondatokat tetszés szerint.” Vagy: „Képzeld magadat az alábbi helyzetbe.” Ezeket tipikusan nőknek találták ki.
- A nők egyszerre több dologra is képesek összpontosítani (multitasking), tehát egy részlet-gazdag feladat pont nekik való.
Végül pedig – a férfiak nagy bánatára – összességében megállapíthatjuk, hogy a nők profibbak a kommunikációban, így a nyelvi készségeik is meghaladják a másik nembélieket. Hamarabb kezdenek el beszélni, (többet is beszélnek, höm-höm), és anyanyelvüket is profibban használják, tehát egyértelmű, hogy idegen nyelveket is könnyebben sajátítanak el.
(Lányom kiegészítése, aki a vállam felett belepillantott a cikkbe: a férfiak a hasznosságot nézik, a nők pedig a szépséget. Hogy ez hogyan kapcsolódik a nyelvtanuláshoz, azt a kedves olvasónak tőle kell személyesen megkérdeznie. Szerintem könnyedén fog rá tudni válaszolni, hiszen nőből van, így csípőből megy neki a kommunikáció.)

2018. október 21., vasárnap

Káromkodások és nyelvtörők


Amikor gyerekként nagyritkán külföldiekkel találkoztunk, az volt a legnagyobb poén, hogy megtanítottuk nekik a magyar csúnya szavakat. Mert milyen vicces volt, amikor a német srác fura kiejtéssel mondta, hogy „hülye vagy”. Mi persze cserében a „Du bist blöd’-öt skandáltuk.
A tanítványaim, még azok is, akik általában egyes dolgozatot írnak, mind tisztában vannak az angol káromkodásokkal. Mondogatom is nekik, hogy nem akarok hallani egyetlen F, S vagy B-betűs szót, ők meg ártatlan arccal kérdezik: Mire gondolt a tanárnő?
Az angolok amúgy káromkodások terén nem valami nagy számok. A fent említett (illetve csak kezdőbetűkkel jelzett) szavakat variálják összevissza. Bezzeg a magyar!
Oké, nálunk is léteznek a B, K, Sz vagy G-betűs szavak, de ezeken kívül még sok száz cifraság. Rézfánfütyülőjét, Teringettét, Teremburáját, Kutyafáját, Nemjóját, Keservit, Kiskésit! Szidhatjuk másnak az ángya térdekalácsát, de nevezhetjük őt az evolúció genetikai selejtjének is. Kívánhatunk olyan kedveseket a másiknak, hogy a nyavalya, a franc, a fene, a fránya, a csuda, a kórság, a guta, a nehézség, a nyavalya vagy a rosseb essen belé vagy törje ki. Melyik másik nyelv tud ilyet?
A Süsü jutott eszembe, ahol a szénégető káromkodik egy jó hosszú sort, ízesen: „A csuda vigye el! A nyavalya törje ki! Az ördög szánkázzon a hátán! A holló vájja ki a szemét! A lapos guta üsse meg! A gömbölyű guta üsse meg! Mindenféle guta üsse meg! A mennykő csapjon belé! Nyíljon meg alatta a föld! Verje el a jégeső! Vigye el az árvíz! A hóhér vágja hátba! A sírásó legyen az utolsó barátja!”
Csodálatos a magyar nyelv! Vajon meg tudná ezeket tanulni, meg tudná ezeket érteni egy külföldi?
Hallottam egy ismerősömtől, hogy volt egy külföldi barátja, aki elhatározta, hogy megtanul magyarul. Nagy lelkesedéssel fogott bele, de egy ponton véglegesen megtört a lendülete. Ez akkor történt, amikor a következő szavakkal ismerkedett meg: őröl, őrül, örül és ürül. Egy idegen ajkú számára lehetetlenségszámba megy ezeknek a szavaknak a megkülönböztetése.  
Amik a káromkodásokhoz hasonló népszerűséggel bír, azok a nyelvtörők. Mit sütsz, kis szűcs? Ipafai pap… Picike pocakú pocok… Jobb egy lúdnyak… Moszkvics-sluszkulcs…  Szászsebesi szépen szóló sípszó… Egy kupac kopasz kukac… Nem minden szarka farka tarka… Fekete bikapata…
Nemrég egy amerikai csoport látogatott hozzánk, és mi a „Sárga bögre görbe bögré”-t igyekeztünk nekik megtanítani, több-kevesebb sikerrel. Ezek nekünk is nehezek, hát még külföldieknek.
Az angolban is vannak nagyon szuper nyelvtörők, ezeket gyűjtöttem most össze nektek egy csokorba:
Three withces watch three Swatch watches, which witch watch which Swatch watch.
(Három boszorkány három Swatch órát néz, melyik boszorkány melyik Swatch órát nézi?)
She sells seashells on the seashore, and the shells she sells are seashells for sure.
(A lány tengeri kagylókat árul a tengerparton, és a kagylók, amiket árul, azok biztosan tengeri kagylók.)
How much wood wood a woodchuck chuck if a woodchuck could chuck wood.
(Mennyi fát dobna el egy mormota, ha a mormota tudna fát dobni?)
Peter Piper picked a peck of pickled peppers.
(Pipás Péter felszedett egy halom savanyított paprikát.)
Jövő hétre tanuld meg fejből az egyiket!
A végére még olyan mondatokat hoztam nektek, amik ugyan angolok (és értelmük semmi sincsen), de ha kiejtjük őket, úgy hangzanak, mintha magyarul beszélnénk:
See a new see one up road. – Szia nyuszi, van apród?, Kitchen get neck. – Kicsengetnek., Me buy one? – Mi baj van?, This cow. – Diszkó., Sad monkey. – Szedd mán’ ki., One hut one catch came. – Van hatvan kecském.

2018. október 8., hétfő

Pici gyerek nyelvet tanul


Vannak, akik azt mondják, hogy egy gyerek akkor kezdjen el idegen nyelvet tanulni, amikor már az anyanyelvén jól tud. Hogy ez mit jelent, arról viszont megoszlanak a vélemények. Tud egész mondatokban beszélni? Akkor akár már 2-3 évesen is belevághat. Ismeri az írás-olvasás alapjait? Ezek szerint 6-7 éves kor az ideális. Szabatosan fogalmaz, helyesen ír, folyékonyan olvas? Ennek megfelelően pedig akár 10 éves korra is kitolódhat a nyelvtanulás kezdete.
Amikor mi gyerekek voltunk, az orosztanulást negyedik osztályban kezdtük. Ez volt az úgynevezett alapozó év, akkor még csak ismerkedtünk a nyelv hangzásával meg a cirill betűkkel, a valódi nyelvtanulás ötödik osztályban kezdődött. Ugyanez most a helyzet az én lányomék iskolájában, ahol a 9-10 évesek még játékosan, dalokkal, mondókákkal, képekkel, képregényekkel, és persze főleg szóban angoloznak.
Vannak, akik a korábbi nyelvtanulás hívei. A Waldorf iskolákban például már az első osztályban elkezdik az idegen nyelvvel való ismerkedést, méghozzá rögtön kettővel. Igyekeznek, hogy lehetőség szerint kettő különböző (germán, latin avagy szláv) nyelvcsaládhoz tartozzon a két nyelv. Alsó tagozatban még főleg szóban, énekek és mindennapi szituációk segítségével zajlik a nyelvtanulás. A foglalkozásokon magyar szó nem hangzik el!
Vannak, akik még ennél is sokkal korábbra mennek vissza az időben. A Helen Doron azt a módszert utánozza, ahogyan a csecsemők tanulnak nyelvet. Az anyanyelvi módszernél nem írnak és olvasnak, hanem beszélnek és megértenek. A Baba-Mama angol igazából egy hét részből álló komplex fejlesztés: az angol nyelv mellett fejlődnek a kicsi szociális készségei, a mozgása, zenei és ritmusérzéke. Sőt, a Helen Doronnal el lehet sajátítani egyfajta baba jel-nyelvet is!
Nem korai ez még? A kérdés jogosnak hangzik, de a módszer támogatói szerint minél fiatalabb a gyerek, annál jobb lesz a kiejtése, és annál könnyebben érez rá a nyelvtanra is. Ezt segíti a hanganyag hallgatása, a pozitív megerősítések, az utánzó nyelvtanulás. A kisbabák életét a születés utáni képzés és a megfelelő környezet határozza meg.
A cél, hogy a gyerekek minél több érzékszervükkel szívják magukba a tudást. Az óvodás korosztálynál központi szerepet kap a játék és a mese. A rengeteg ismétlésnek köszönhetően szinte beleivódnak az agyba a különböző nyelvi szerkezetek.
A kisiskolások számára rajzfilmes módszert ajánlanak, és olyan komplex tevékenységeket, melyekkel életre kelthetik a szereplőket. Ebben a korban már elkezdődhet az írás és az olvasás tanítása is. Gyerekklub, online játékok, oktatóprogramok, mobil applikáció, internetes rádió és video-csatorna áll a korai nyelvtanulók rendelkezésére.
Fontos, hogy korai nyelvtanulás esetén minél rendszeresebben, ideális esetben naponta gyakoroljunk. Nem kell sok idő hozzá, elég csupán 15-20 perc. És mi a helyzet a motivációval? A kicsik természetes kíváncsiságát még könnyű kielégíteni. Alap a humor is, mert nevetve sokkal könnyebb nyelvet tanulni.
Ezt a folyamatot igazából nem is nyelvtanulásnak, hanem nyelvelsajátításnak nevezzük. A foglalkozások kizárólag idegen nyelven zajlanak, semmit sem fordítanak le magyar nyelvre. Ezt ösztönös módszernek is nevezik. Így a lehető legtermészetesebb a folyamat.
A korai nyelvtanulás esetén nem csak azt a célt érhetjük el, hogy a gyerek elsajátít egy idegen nyelvet. Egyfajta más gondolkodásmódot és egészséges önbizalmat is ad.
(A cikk megírásához Hőss Klára, a Helen Doron magyarországi meghonosítója nyújtott segítséget, hála neki érte!)

2018. szeptember 19., szerda

Miért pont az angol?


Nem mintha én annyira hű de nagy angol mániás lennék, most mégis csak amellett érvelnék, hogy miért az angol az a nyelv, amit a leginkább érdemes tanulni – Vácon például nyelviskolai keretek között.
Erre a szkeptikusok legyinthetnek, hogy „Ugyan már, hülye angolok, angol hülyék”, de rögtön rávágnám, hogy mégis mióta csak az angolok beszélik az angolt? Ott van rögtön Kanada és USA, aztán persze Ausztrália és Újzéland, de végül is egész Óceánia, meg persze a volt gyarmat, India is. Tíz afrikai országban is az angol a hivatalos nyelv, ha pedig a Karibi térségbe készülsz, ott is ezzel fogsz találkozni (igaz, az angolnak egy igencsak eltorzult fajával). Pontosan 59 országban, összességében majdnem félmilliárd embernek ez az anyanyelve.
Ahol pedig nem ez, hanem mondjuk a kínai, az arab vagy a spanyol, akkor is ez, és egyre inkább ez a leggyakrabban tanult idegen nyelv. Az angol a világ első számú másodikként használt nyelve, kb. 2 milliárdra teszik azok számát, akik alapszinten valamit értenek ill. beszélnek belőle. Hiába a Brexit, az angol akkor is az Európai Unió egyik hivatalos nyelve maradt.
Mivel nem ragozó nyelv, ezért a nyelvtana viszonylag könnyű, alapszintre jóval hamarabb el lehet vele jutni, mint mondjuk a franciával vagy az orosszal. A germán nyelvcsaládba tartozik, de forrásának elég nagy része a latin. Ebből az következik, hogy ha valaki már megtanult egy nehezebb nyelvtanú germán vagy latin nyelvet, mondjuk a németet vagy az olaszt, ezek után már sokkal könnyebb lesz neki az angol elsajátítása.
Ez a média alapnyelve. A Hollywood-i stúdiók ontják a filmjeiket, természetesen angolul, amelyeket érdemes nemcsak szinkronizálva, de feliratosan, eredeti nyelven is megnézni. A felirat is lehet angol, így egyszerre tudjuk olvasni az angol szöveget, és hallgatni az angol kiejtést.
Míg a komolyzenéről az olaszok esetleg a németek jutnak eszünkbe, addig a könnyűzenéről elsősorban az angolok. Sőt, inkább az amerikaiak. Vagyis az amerikai angolul éneklő sztárok. Ezekben a számokban főként amerikai kiejtéssel találkoztatunk, tehát hiába mondja a tanár, aki tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt még a British Englisht tanulta, hogy a dance, az „dénsz”, a „can’t” pedig „kánt”, ha a csapból meg az folyik, hogy „áj kent densz”…
A számítástechnika már a kezdetektől fogva az angolra alapoz. A te képernyődön is a „searching” meg „loading” felirat villog, te is a „cancel” meg az „enter” gombokra nyomsz rá.
Van, aki képes csak és kizárólag filmeket nézve, zenét hallgatva, illetve a számítógépét nyomkodva megtanulni angolul.
Az angol egyszerűen világnyelv. Két akármilyen nyelvű külföldi között ez a legelső kapocs. Beszéltem én már kínaival, mexikóival vagy szlovákkal is angolul. A mi gyerekkorunkban ez még nem volt ennyire hangsúlyos, mi még nem utaztunk (utazhattunk) annyit, és alig jött hozzánk turista, azok is főleg a szomszédos országokból, vagy német nyelvterületről. Akkor még megérte oroszul vagy németül tanulni. Kák tyibjá závut meg Cimmer Feri…
Manapság az ő helyüket elfoglalta az angol, toronymagasan feljutva a képzeletbeli dobogó legfelső fokára.
Budapest belvárosában sétálva az ember több idegen szót hall, mint magyart. Ezek a turisták lehetnek akár japánok, akár svédek vagy görögök, a közös bennük, hogy ha útbaigazítás céljából megszólítanak bennünket, azt szinte száz százalék, hogy angolul teszik. Mi pedig szépen megérjük, mit akarnak, és válaszolunk is, ugye?
És ezek csak a mindennapi szituációk, ahol az angolt használhatjuk. Arról még nem is beszéltem, hogy aktív tanulást követően szerintem kb. két év alatt letehető belőle a nyelvvizsga. Ami ugyebár manapság minden diplomához, sőt, nemsokára minden egyetemi felvételihez is kötelező.
Meggyőztelek az angol nyelv fontosságáról? Akkor irány a váci Deutsch Haus-English House nyelviskola!