2018. december 2., vasárnap

Angol ünnepek decemberben


Az angolok munkaszüneti napjait úgy hívják: Bank Holiday, azaz ezek azok a napok, amikor még a bankok is zárva tartanak!
December 6. nemhogy nem bank holiday, de semmilyen módon nem ünnep náluk. Szegény angol gyerekek, hozzájuk nem jön a Mikulás! A piros köntösös, szakállas bácsi elnevezésével azért van egy kis katyvasz. Ő egyszerre Santa Claus (ami azért a Szent Miklós név fordítása), de Father Christmas is.
Karácsony ősi alapja a kelta szokás, mely szerint a téli napfordulókor a fényt ünnepelték.
December 24. neve Christmas Eve, azaz Karácsony Előestéje. Ezen a napon a gyerekek a barátaikkal vannak, a felnőttek pedig ellátogatnak egy pub-ba, amit azért vétek lenne egyszerűen kocsmaként lefordítani. Ekkor a gyerekek, még mielőtt ágyba bújnának, a kandalló elé (ahol ma már nincs ilyen, ott az ablakhoz) fellógatják a stockings-okat (hosszú zokni, de fordítható akár harisnyának is). Ezeket tölti meg Karácsony Apó finomságokkal és ajándékokkal.
A bibi ezzel csak az, hogy csak másnap bonthatják őket ki! Akik egyébként jobban tartják a régi vallási hagyományokat, azok eleve nem is foglalkoznak a 24-ével, ők 25-én, azaz Christmas Day-en ajándékozzák meg egymást.
Akármennyire is a digitális korban élünk már, rendületlenül tartja magát az a szokás, hogy az angolok hagyományos postai képeslapot küldenek egymásnak az ünnepekre.
Ezen a napon sokan hallgatják meg a tévében II. Erzsébet királynő ünnepi beszédét. Konzervatív szokás még templomba menni, és ott Christmas carolt (karácsonyi dalokt) énekelni.
Hagyományos karácsonyi étel a Christmas Pudding, ami kb. egy hónappal az ünnepek előtt készül, hogy összeérjenek benne az ízek. 13 féle hozzávalóból készül, és sok családban nemzedékről nemzedékre öröklődik a puding receptje. Érdekessége, hogy a család minden tagja megkeveri advent kezdete előtt, szigorúan keletről nyugati irányba, és keverés közben titokban kíván valamit. Bele egy érmét kevernek, és aki ezt megtalálja, arra gazdagság vár. Amúgy karácsonykor szoktak még töltött pulykát enni, amihez fehér bort isznak.
A Christmas craker olyan alakú, mint egy szaloncukor, csak annál nagyobb. Valamilyen mókás dolgot dugnak el bele. Nálatok él az a szokás, hogy a csirke villacsontját gondolom-csontnak hívjátok, ketten megfogjátok, széthúzzátok, és akinél a nagyobb rész marad, annak a kívánsága teljesül? Hasonlít ehhez a craker, csak itt akinél a nagyobb rész marad, az tarthatja meg a tartalmát.
Az angolok karácsonyfát is állítanak, de ez a szokás csak a viktoriánus korban terjedt el, a képeslapokhoz és Santa Claushoz hasonlóan. A legnagyobb fát London központjában, a Trafalgar téren állítják fel. Náluk azért mégis inkább a fagyönggyel és repkénnyel való díszítés terjedt el, mert már a rómaiak is örökzöldet használtak dekorációként a Brit provinciában. A fagyöngy alatti csók már hazánkban is elterjedt.
December 26-át nem Karácsony másnapjának hívják, hanem Boxing Day-nek. Ezek a dobozok nem a karácsonyi ajándékokra utalnak, hiszen azokat már egy nappal korábban átadták-megkapták, hanem azokra a dobozokra, amelyekbe régen a szegényeket vagy az alkalmazottakat jutalmazó pénzt tették.

2018. november 8., csütörtök

Női agy, férfi agy


A férfiak agya nagyobb, mint a nőké, ez tudományos tény. Viszont az is, hogy a női agykéreg jóval vastagabb a férfiakénál. Ez arra utal, hogy a nők általános intelligenciája magasabb, mint a férfiaké, elvontabban és logikusabban gondolkoznak, és könnyebben terveznek. Az agy egyéb részei viszont sokkal nagyobbak a férfiak esetében, ezért ők könnyebben dolgozzák fel az információkat, jobb az emlékezőképességük, és gyorsabban hoznak döntéseket.
Mondhatja most a kedves olvasó, mekkora marhaság az, amit eddig itt összehordtam, hiszen bizonyára mindenki ismer olyan nőt, aki maga a megtestesült logikátlanság, és olyan férfit is, akinek pocsék a memóriája. (Lásd. megjegyezni a feleségük születésnapját…)
Térjünk egy kicsit vissza az agyféltekékre, amikről korábban már írtam itt a blogon. Emlékeztetőül: a bal agyfélteke felelős a logikáért és érvelésért, a jobb agyfélteke pedig az érzelmekért és a szociális kompetenciákért.
Érdekes, hogy egy másik kutatás szerint a férfiak nagy részénél a bal agyfélteke sokkal jelentősebb szerepet kap, tehát ők a logikus gondolkodók és a problémamegoldók. Ez szuper, viszont eléggé egyoldalú a gondolkodásuk, ugyanis szinte kizárólag külön használják az agyféltekéiket, hol a balt, hol a jobbat, de csak nagyon ritkán mindkettőt egy időben.
A nők viszont sokkal jobban összekapcsolják a két agyféltekét, ezért gondolkodásuk összetettebb. Nemcsak logikával, de érzésekkel és társas kapcsolatokkal is gondolkodnak. Jobban tisztában vannak az érzéseikkel, és könnyebben tudják azokat kifelé kommunikálni, valamint szívesebben alakítanak ki kapcsolatot másokkal.
Hogyan tudjuk ezeket az információkat a nyelvtanulásnál kamatoztatni? Összegyűjtöttem néhány (erősen kisarkított) példát:
- A férfi inkább tanuljon egymagában, a nő társaságban, csoportban.
- A férfi végezzen több önálló feladatot, a nő jobban fejlődik a páros illetve csoportos feladatok segítségével.
- Egyszerre kettő kérdést ne tegyünk fel egy férfinak, és ne kapjon összetett feladatot. Mindig csak egyet egyszerre, és ha azzal végzett, akkor jöhet a következő. A nők nyugodtan kaphatnak egyszerre többet, úgysem egymás után fogják őket megcsinálni, hanem összevissza.
- A nők könnyebben reagálnak váratlan helyzetekre, tehát a szituációs feladatokat nekik találták ki. Ők eleve empatikusabbak, így könnyebben bele tudnak helyezkedni a szituációkba. A férfiak inkább berögzült mintákat követnek, és lassabban gondolják át az új helyzeteket. Ők kapjanak elgondolkodtatóbb feladatokat.  
- A férfiak többsége utálja az olyan jellegű feladatokat, hogy: „Folytasd a mondatokat tetszés szerint.” Vagy: „Képzeld magadat az alábbi helyzetbe.” Ezeket tipikusan nőknek találták ki.
- A nők egyszerre több dologra is képesek összpontosítani (multitasking), tehát egy részlet-gazdag feladat pont nekik való.
Végül pedig – a férfiak nagy bánatára – összességében megállapíthatjuk, hogy a nők profibbak a kommunikációban, így a nyelvi készségeik is meghaladják a másik nembélieket. Hamarabb kezdenek el beszélni, (többet is beszélnek, höm-höm), és anyanyelvüket is profibban használják, tehát egyértelmű, hogy idegen nyelveket is könnyebben sajátítanak el.
(Lányom kiegészítése, aki a vállam felett belepillantott a cikkbe: a férfiak a hasznosságot nézik, a nők pedig a szépséget. Hogy ez hogyan kapcsolódik a nyelvtanuláshoz, azt a kedves olvasónak tőle kell személyesen megkérdeznie. Szerintem könnyedén fog rá tudni válaszolni, hiszen nőből van, így csípőből megy neki a kommunikáció.)

2018. október 21., vasárnap

Káromkodások és nyelvtörők


Amikor gyerekként nagyritkán külföldiekkel találkoztunk, az volt a legnagyobb poén, hogy megtanítottuk nekik a magyar csúnya szavakat. Mert milyen vicces volt, amikor a német srác fura kiejtéssel mondta, hogy „hülye vagy”. Mi persze cserében a „Du bist blöd’-öt skandáltuk.
A tanítványaim, még azok is, akik általában egyes dolgozatot írnak, mind tisztában vannak az angol káromkodásokkal. Mondogatom is nekik, hogy nem akarok hallani egyetlen F, S vagy B-betűs szót, ők meg ártatlan arccal kérdezik: Mire gondolt a tanárnő?
Az angolok amúgy káromkodások terén nem valami nagy számok. A fent említett (illetve csak kezdőbetűkkel jelzett) szavakat variálják összevissza. Bezzeg a magyar!
Oké, nálunk is léteznek a B, K, Sz vagy G-betűs szavak, de ezeken kívül még sok száz cifraság. Rézfánfütyülőjét, Teringettét, Teremburáját, Kutyafáját, Nemjóját, Keservit, Kiskésit! Szidhatjuk másnak az ángya térdekalácsát, de nevezhetjük őt az evolúció genetikai selejtjének is. Kívánhatunk olyan kedveseket a másiknak, hogy a nyavalya, a franc, a fene, a fránya, a csuda, a kórság, a guta, a nehézség, a nyavalya vagy a rosseb essen belé vagy törje ki. Melyik másik nyelv tud ilyet?
A Süsü jutott eszembe, ahol a szénégető káromkodik egy jó hosszú sort, ízesen: „A csuda vigye el! A nyavalya törje ki! Az ördög szánkázzon a hátán! A holló vájja ki a szemét! A lapos guta üsse meg! A gömbölyű guta üsse meg! Mindenféle guta üsse meg! A mennykő csapjon belé! Nyíljon meg alatta a föld! Verje el a jégeső! Vigye el az árvíz! A hóhér vágja hátba! A sírásó legyen az utolsó barátja!”
Csodálatos a magyar nyelv! Vajon meg tudná ezeket tanulni, meg tudná ezeket érteni egy külföldi?
Hallottam egy ismerősömtől, hogy volt egy külföldi barátja, aki elhatározta, hogy megtanul magyarul. Nagy lelkesedéssel fogott bele, de egy ponton véglegesen megtört a lendülete. Ez akkor történt, amikor a következő szavakkal ismerkedett meg: őröl, őrül, örül és ürül. Egy idegen ajkú számára lehetetlenségszámba megy ezeknek a szavaknak a megkülönböztetése.  
Amik a káromkodásokhoz hasonló népszerűséggel bír, azok a nyelvtörők. Mit sütsz, kis szűcs? Ipafai pap… Picike pocakú pocok… Jobb egy lúdnyak… Moszkvics-sluszkulcs…  Szászsebesi szépen szóló sípszó… Egy kupac kopasz kukac… Nem minden szarka farka tarka… Fekete bikapata…
Nemrég egy amerikai csoport látogatott hozzánk, és mi a „Sárga bögre görbe bögré”-t igyekeztünk nekik megtanítani, több-kevesebb sikerrel. Ezek nekünk is nehezek, hát még külföldieknek.
Az angolban is vannak nagyon szuper nyelvtörők, ezeket gyűjtöttem most össze nektek egy csokorba:
Three withces watch three Swatch watches, which witch watch which Swatch watch.
(Három boszorkány három Swatch órát néz, melyik boszorkány melyik Swatch órát nézi?)
She sells seashells on the seashore, and the shells she sells are seashells for sure.
(A lány tengeri kagylókat árul a tengerparton, és a kagylók, amiket árul, azok biztosan tengeri kagylók.)
How much wood wood a woodchuck chuck if a woodchuck could chuck wood.
(Mennyi fát dobna el egy mormota, ha a mormota tudna fát dobni?)
Peter Piper picked a peck of pickled peppers.
(Pipás Péter felszedett egy halom savanyított paprikát.)
Jövő hétre tanuld meg fejből az egyiket!
A végére még olyan mondatokat hoztam nektek, amik ugyan angolok (és értelmük semmi sincsen), de ha kiejtjük őket, úgy hangzanak, mintha magyarul beszélnénk:
See a new see one up road. – Szia nyuszi, van apród?, Kitchen get neck. – Kicsengetnek., Me buy one? – Mi baj van?, This cow. – Diszkó., Sad monkey. – Szedd mán’ ki., One hut one catch came. – Van hatvan kecském.

2018. október 8., hétfő

Pici gyerek nyelvet tanul


Vannak, akik azt mondják, hogy egy gyerek akkor kezdjen el idegen nyelvet tanulni, amikor már az anyanyelvén jól tud. Hogy ez mit jelent, arról viszont megoszlanak a vélemények. Tud egész mondatokban beszélni? Akkor akár már 2-3 évesen is belevághat. Ismeri az írás-olvasás alapjait? Ezek szerint 6-7 éves kor az ideális. Szabatosan fogalmaz, helyesen ír, folyékonyan olvas? Ennek megfelelően pedig akár 10 éves korra is kitolódhat a nyelvtanulás kezdete.
Amikor mi gyerekek voltunk, az orosztanulást negyedik osztályban kezdtük. Ez volt az úgynevezett alapozó év, akkor még csak ismerkedtünk a nyelv hangzásával meg a cirill betűkkel, a valódi nyelvtanulás ötödik osztályban kezdődött. Ugyanez most a helyzet az én lányomék iskolájában, ahol a 9-10 évesek még játékosan, dalokkal, mondókákkal, képekkel, képregényekkel, és persze főleg szóban angoloznak.
Vannak, akik a korábbi nyelvtanulás hívei. A Waldorf iskolákban például már az első osztályban elkezdik az idegen nyelvvel való ismerkedést, méghozzá rögtön kettővel. Igyekeznek, hogy lehetőség szerint kettő különböző (germán, latin avagy szláv) nyelvcsaládhoz tartozzon a két nyelv. Alsó tagozatban még főleg szóban, énekek és mindennapi szituációk segítségével zajlik a nyelvtanulás. A foglalkozásokon magyar szó nem hangzik el!
Vannak, akik még ennél is sokkal korábbra mennek vissza az időben. A Helen Doron azt a módszert utánozza, ahogyan a csecsemők tanulnak nyelvet. Az anyanyelvi módszernél nem írnak és olvasnak, hanem beszélnek és megértenek. A Baba-Mama angol igazából egy hét részből álló komplex fejlesztés: az angol nyelv mellett fejlődnek a kicsi szociális készségei, a mozgása, zenei és ritmusérzéke. Sőt, a Helen Doronnal el lehet sajátítani egyfajta baba jel-nyelvet is!
Nem korai ez még? A kérdés jogosnak hangzik, de a módszer támogatói szerint minél fiatalabb a gyerek, annál jobb lesz a kiejtése, és annál könnyebben érez rá a nyelvtanra is. Ezt segíti a hanganyag hallgatása, a pozitív megerősítések, az utánzó nyelvtanulás. A kisbabák életét a születés utáni képzés és a megfelelő környezet határozza meg.
A cél, hogy a gyerekek minél több érzékszervükkel szívják magukba a tudást. Az óvodás korosztálynál központi szerepet kap a játék és a mese. A rengeteg ismétlésnek köszönhetően szinte beleivódnak az agyba a különböző nyelvi szerkezetek.
A kisiskolások számára rajzfilmes módszert ajánlanak, és olyan komplex tevékenységeket, melyekkel életre kelthetik a szereplőket. Ebben a korban már elkezdődhet az írás és az olvasás tanítása is. Gyerekklub, online játékok, oktatóprogramok, mobil applikáció, internetes rádió és video-csatorna áll a korai nyelvtanulók rendelkezésére.
Fontos, hogy korai nyelvtanulás esetén minél rendszeresebben, ideális esetben naponta gyakoroljunk. Nem kell sok idő hozzá, elég csupán 15-20 perc. És mi a helyzet a motivációval? A kicsik természetes kíváncsiságát még könnyű kielégíteni. Alap a humor is, mert nevetve sokkal könnyebb nyelvet tanulni.
Ezt a folyamatot igazából nem is nyelvtanulásnak, hanem nyelvelsajátításnak nevezzük. A foglalkozások kizárólag idegen nyelven zajlanak, semmit sem fordítanak le magyar nyelvre. Ezt ösztönös módszernek is nevezik. Így a lehető legtermészetesebb a folyamat.
A korai nyelvtanulás esetén nem csak azt a célt érhetjük el, hogy a gyerek elsajátít egy idegen nyelvet. Egyfajta más gondolkodásmódot és egészséges önbizalmat is ad.
(A cikk megírásához Hőss Klára, a Helen Doron magyarországi meghonosítója nyújtott segítséget, hála neki érte!)

2018. szeptember 19., szerda

Miért pont az angol?


Nem mintha én annyira hű de nagy angol mániás lennék, most mégis csak amellett érvelnék, hogy miért az angol az a nyelv, amit a leginkább érdemes tanulni – Vácon például nyelviskolai keretek között.
Erre a szkeptikusok legyinthetnek, hogy „Ugyan már, hülye angolok, angol hülyék”, de rögtön rávágnám, hogy mégis mióta csak az angolok beszélik az angolt? Ott van rögtön Kanada és USA, aztán persze Ausztrália és Újzéland, de végül is egész Óceánia, meg persze a volt gyarmat, India is. Tíz afrikai országban is az angol a hivatalos nyelv, ha pedig a Karibi térségbe készülsz, ott is ezzel fogsz találkozni (igaz, az angolnak egy igencsak eltorzult fajával). Pontosan 59 országban, összességében majdnem félmilliárd embernek ez az anyanyelve.
Ahol pedig nem ez, hanem mondjuk a kínai, az arab vagy a spanyol, akkor is ez, és egyre inkább ez a leggyakrabban tanult idegen nyelv. Az angol a világ első számú másodikként használt nyelve, kb. 2 milliárdra teszik azok számát, akik alapszinten valamit értenek ill. beszélnek belőle. Hiába a Brexit, az angol akkor is az Európai Unió egyik hivatalos nyelve maradt.
Mivel nem ragozó nyelv, ezért a nyelvtana viszonylag könnyű, alapszintre jóval hamarabb el lehet vele jutni, mint mondjuk a franciával vagy az orosszal. A germán nyelvcsaládba tartozik, de forrásának elég nagy része a latin. Ebből az következik, hogy ha valaki már megtanult egy nehezebb nyelvtanú germán vagy latin nyelvet, mondjuk a németet vagy az olaszt, ezek után már sokkal könnyebb lesz neki az angol elsajátítása.
Ez a média alapnyelve. A Hollywood-i stúdiók ontják a filmjeiket, természetesen angolul, amelyeket érdemes nemcsak szinkronizálva, de feliratosan, eredeti nyelven is megnézni. A felirat is lehet angol, így egyszerre tudjuk olvasni az angol szöveget, és hallgatni az angol kiejtést.
Míg a komolyzenéről az olaszok esetleg a németek jutnak eszünkbe, addig a könnyűzenéről elsősorban az angolok. Sőt, inkább az amerikaiak. Vagyis az amerikai angolul éneklő sztárok. Ezekben a számokban főként amerikai kiejtéssel találkoztatunk, tehát hiába mondja a tanár, aki tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt még a British Englisht tanulta, hogy a dance, az „dénsz”, a „can’t” pedig „kánt”, ha a csapból meg az folyik, hogy „áj kent densz”…
A számítástechnika már a kezdetektől fogva az angolra alapoz. A te képernyődön is a „searching” meg „loading” felirat villog, te is a „cancel” meg az „enter” gombokra nyomsz rá.
Van, aki képes csak és kizárólag filmeket nézve, zenét hallgatva, illetve a számítógépét nyomkodva megtanulni angolul.
Az angol egyszerűen világnyelv. Két akármilyen nyelvű külföldi között ez a legelső kapocs. Beszéltem én már kínaival, mexikóival vagy szlovákkal is angolul. A mi gyerekkorunkban ez még nem volt ennyire hangsúlyos, mi még nem utaztunk (utazhattunk) annyit, és alig jött hozzánk turista, azok is főleg a szomszédos országokból, vagy német nyelvterületről. Akkor még megérte oroszul vagy németül tanulni. Kák tyibjá závut meg Cimmer Feri…
Manapság az ő helyüket elfoglalta az angol, toronymagasan feljutva a képzeletbeli dobogó legfelső fokára.
Budapest belvárosában sétálva az ember több idegen szót hall, mint magyart. Ezek a turisták lehetnek akár japánok, akár svédek vagy görögök, a közös bennük, hogy ha útbaigazítás céljából megszólítanak bennünket, azt szinte száz százalék, hogy angolul teszik. Mi pedig szépen megérjük, mit akarnak, és válaszolunk is, ugye?
És ezek csak a mindennapi szituációk, ahol az angolt használhatjuk. Arról még nem is beszéltem, hogy aktív tanulást követően szerintem kb. két év alatt letehető belőle a nyelvvizsga. Ami ugyebár manapság minden diplomához, sőt, nemsokára minden egyetemi felvételihez is kötelező.
Meggyőztelek az angol nyelv fontosságáról? Akkor irány a váci Deutsch Haus-English House nyelviskola!

2018. szeptember 4., kedd

Kezdődik az iskola...


Most már aztán tényleg elkezdődött az iskola. Kapuját kitárta, a sok diák ott tölti napjainak nagy részét. Öröm is, gond is ez, szülőnek, gyereknek egyaránt. Vége a vakációnak, a gondtalan napoknak, a laza időbeosztásnak, a lustálkodásnak. Jönnek az óráról órára beosztott, tanulással, leckeírással töltött hétköznapok.
Ha te szülő vagy, vajon milyen szívvel engeded gyerekedet iskolába? Úgy érzed, megtanul ott mindent, amire az élethez szüksége van? Egyáltalán mire van szüksége egy gyereknek az élethez?
Tantárgyak sorára? Kémia, történelem, fizika, biológia, nyelvtan… Rengeteg tárgy, hatalmas ismeret-mennyiséggel. Felnőttként te mennyire emlékszel mondjuk az általános iskolai kémia tananyagra? (Kivéve persze, ha már az óvodában is kémcsövekkel játszottál, és mostanra vegyészmérnök lettél.) Az évszámok neked is úgy hullottak ki a fejedből, mint a liszt a szita lyukain? Megvan a forgatónyomaték, a liposzómák és az alanyi ragozás?
Ugyanígy fontos az a kérdés, hogy az iskolában megtanult, pontosabban tanított nyelv mennyire maradt meg az emlékezetedben. Az én korosztályom az oroszt tanulta, méghozzá kilenc hosszú éven át, mégsem ismerek túl sok olyan embert, akinek mondjuk sikerült volna megszereznie belőle a középfokú nyelvvizsgát. Alapfokúsat már igen, ilyen vagyok én is, na de én azon furcsa emberek közé tartozom, akik szerették és értették az oroszt. Ám a többség leragadt a „Táváris ucsityelnyicá”-nál.
Az életben az ember milyen tudást, milyen készségeket használ? Háztartást vezet, gyereket nevel, kertet gondoz, autót vezet, beteget ápol, pénzügyeket intéz… Ugye, hogy egyik sem szerepel az iskolai órarendben?
Szóval akkor mire is van szüksége egy gyereknek az élethez?
Vekerdy Tamás szerint csupán a következőkre: alapszintű matematikai ismeretek, szövegértés, informatika és kommunikáció. Amibe ugye egyaránt beletartozik az anyanyelven és az idegen nyelven történő kommunikálás.
Ma már egy tízéves is fejből fújja, hogy az angol: világnyelv. Akármelyik szegletén is legyünk a világnak, az angollal lehet a legjobban elboldogulni. Ezért tanítják ezt manapság a legtöbb általános iskolában (középiskolában és felsőoktatási intézményben is persze). Ezután jön a német, francia, olasz, spanyol, és bizony az újra felfedezett orosz is.
Egy általános iskolában az idegen nyelv tanítása sokszor igen nagy gondokba ütközik. A diákok háttere, előzetes tudása nagyon eltérő. Különböző a szociális hátterük, a szüleik hozzáállása és a motivációik is.
Van ugyanis egy nagy különbség a sulis tanulás és a magánúton való tanulás között. Az egyik mozgatórugója egy külső kényszer, magyarul a gyereknek magától eszébe se jutna, csak hát ugye ott a tankötelezettség, nyomatja a szülő, nyomatja a tanár, pedig ő legszívesebben focizna, barátokkal beszélgetne vagy videojátékozna. A másik viszont belső ösztönzésre történik, ahol megvan az önálló motiváció a tanuláshoz. Az iskolában kell nyelvet tanulni és kész, egy tanfolyamra vagy magántanárhoz viszont azért megy az ember, mert neki ehhez kedve van. És ha már egyszer befizette, akkor abból ki is hozza a lehető legtöbbet.
Az iskolai nyelvórák nagy része nem tanítással-tanulással telik, hanem: adminisztrációval, számonkéréssel, motiválással, fegyelmezéssel. És hiába ott az a néhány lelkes diák, ha a többiek hülyéskedése, a hangadók, rendetlenkedése miatt képtelenek figyelmet fordítani a tananyagra. Nem ismerek erre nézve kutatást, de ha most önhatalmúlag végeznék egy vizsgálatot, akkor szerintem a tanórákon töltött idő kevesebb mint fele jelentené a tényleges tanulást.  
Ha úgy érzed, a gyerekednek kevés az, amit az iskolai hétköznapokon kap nyelvtanulás terén, akkor érdemes lehetne kiegészíteni az ottani nyelvórákat egy tanfolyammal. Mit szólnál a váci Deutch Haus – English House nyelviskolához? Már elkezdődtek az őszi beiratkozások, de még nem késtél le semmiről.
Heti egy vagy két alkalom talán belefér a csemete órarendjébe. Vagy szombat délelőtt is járhat egy kis korrepetálásra. Nemcsak tanfolyamokon lehet plusz órákat venni, a nyelviskolában egyéni órákra is van lehetőség. Csak egy telefon, egy elbeszélgetés, és befizetés után máris garantált, hogy megtettél mindent gyermeked jövőjéért.

2018. augusztus 20., hétfő

Vége van a nyárnak...


Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak… Hmmm… Igazából 30 fok van, ragyogó napsütés, kánikula. Minek kell szegény vakációzó diákokat lépten-nyomon arra emlékeztetni, hogy két hét múlva már az iskolapadban kell görnyedniük? Mit riogatom én az épp szabadságukat töltőket azzal, hogy mindez hamarosan véget ér, és Balaton meg tengerpart helyett a gépek, az iroda, a főnök várja őket?
Oké, élvezzétek csak a nyaralást, az utolsó szünidei napokat, én azért addig leírom, hogyan vettem (pontosabban vettük) hasznát a nyáron a frissen szerzett nyelvtudásnak.
A lányom egy önkéntes program keretében majdnem az egész nyári szünetet Spanyolországban töltötte. A világ minden részéről érkeztek oda diákok, ahol a közös nyelv természetesen az angol volt. Előtte beírattam őt Vácra egy gyorstalpaló tanfolyamra, ahol jól felturbózták az eddigi tudását. Sok hasznos kifejezést tanult, és a nyelvtan keszekuszaságában is sikerült némi rendszert találnia. Ami pedig a legfontosabb: a tanára kellő önbizalommal vértezte őt fel, amivel könnyen vette a kinti akadályokat.
A fiamat a szokásos focitáborán és az indiántáboron túl befizettem egy napközis német-táborba is. Eléggé húzta miatta a száját, mert ő sokkal szívesebben pancsolt volna, mint hogy a "wasistdassal" foglalkozzon naphosszat. Szerencsére pozitívan csalódott. A tanárok abszolút az élményalapú nyelvtanulás hívei voltak, sokat mókáztak, énekeltek, mozogtak velük. Rejtve adagolták neki cseppenként a németet, mindig játékos formában. És még pancsolásban is volt részük, minden nap!
A férjem pedig… Nos, ő semmiféle hasznát nem vette a nem létező angoltudásának, viszont sütkérezett a dicsőségben, amit ÉN arattam le Őhelyette! Egyszerűen szárnyaltam, komolyan! Simán meg tudtam kérdezni, mi merre van – és, ami nem elhanyagolható, meg is értettem a választ. Tudtam kérni és kérdezni, vásárolni (még alkudtam is!), megértettem a feliratokat és a menük szövegét, Amikor épp egy-egy szó nem jutott az eszembe, megpróbáltam körülírni, és áldottam a tanáromat, hogy sok ilyen gyakorlatot végeztetett velünk a nyelvsuliban. A szótárprogramot csak végső esetben használtam. A strandon el tudtam hajtani a nyomulós árusokat (tudjátok, „eredeti” Rolex óra meg Ray-Ban napszemüveg), meg az erőszakos éttermi vendégfogókat. Dióhéjban összefoglalva: jól elboldogultam az angollal.
Nem úgy, mint tavaly, amikor halálra égettem őt meg az egész családot, amikor nem bírtam dűlőre jutni a szálloda recepciósával, lekéstük miattam a repülőgép csatlakozását, képtelen voltam megérteni az útbaigazítást, és nem tudtam normálisan rendelni a vendéglőben. Akkor csak annyit bírtam kidadogni, hogy nem beszélek se angolul, se németül, se hottentottául.
A férjem idén viszont büszke fejjel konstatálta, hogy a felesége végre már nem egy elveszett ember. A csúcspont a szálloda búcsú-buliján történt. Összeismerkedtünk ott japánokkal és szerbekkel, finnekkel és egyiptomiakkal. A világ szinte összes szegletéből voltak ott emberek, és én mindegyikkel tudtam szót váltani. Sőt, komolyabb dolgokról is elbeszélgetni, mint például környezetvédelem vagy politika. A férjem csak leesett állal hallgatta, néha azért némi tolmácsolást kérve, hogy milyen könnyedén csacsorászok én ott.
Tehát a következő mondatokat az ő ajánlásával írom nektek:
Ha úgy érzitek, ti is bénáznátok külföldön-külföldiekkel, ha nem tudtok megírni egy normális levelet németül, ha dadogni kezdtek, mikor a telefonba valaki olaszul szól bele, akkor megvan a megoldás:
Iratkozzatok be egy nyelvtanfolyamra!
A váci Deutsch Haus – English House nyelviskolában, amely idén a 20. születésnapját ünnepli, idén is indulnak tanfolyamok, mindenféle szinten, sokféle időbeosztásban, több nyelven. Lehetsz kezdő, haladó vagy készülhetsz nyelvvizsgára, ráérhetsz délelőtt, délután vagy akár a hétvégén, itt egész biztosan találsz magadnak megfelelőt a kínálatból.
Szerintem megéri a befektetett pénz, idő és energia. Ezt én mondom, aki egy év alatt béna, botladozó nyelvű szerencsétlenből a nyelvet egész jól beszélő és megértő, alapszinten kommunikálni tudó, magabiztos emberré váltam.