Káromkodások és nyelvtörők

Amikor gyerekként nagyritkán külföldiekkel találkoztunk, az volt a legnagyobb poén, hogy megtanítottuk nekik a magyar csúnya szavakat. Mert milyen vicces volt, amikor a német srác fura kiejtéssel mondta, hogy „hülye vagy”. Mi persze cserében a „Du bist blöd’-öt skandáltuk.

A tanítványaim, még azok is, akik általában egyes dolgozatot írnak, mind tisztában vannak az angol káromkodásokkal. Mondogatom is nekik, hogy nem akarok hallani egyetlen F, S vagy B-betűs szót, ők meg ártatlan arccal kérdezik: Mire gondolt a tanárnő?

Az angolok amúgy káromkodások terén nem valami nagy számok. A fent említett (illetve csak kezdőbetűkkel jelzett) szavakat variálják összevissza. Bezzeg a magyar!

Oké, nálunk is léteznek a B, K, Sz vagy G-betűs szavak, de ezeken kívül még sok száz cifraság. Rézfánfütyülőjét, Teringettét, Teremburáját, Kutyafáját, Nemjóját, Keservit, Kiskésit! Szidhatjuk másnak az ángya térdekalácsát, de nevezhetjük őt az evolúció genetikai selejtjének is. Kívánhatunk olyan kedveseket a másiknak, hogy a nyavalya, a franc, a fene, a fránya, a csuda, a kórság, a guta, a nehézség, a nyavalya vagy a rosseb essen belé vagy törje ki. Melyik másik nyelv tud ilyet?

A Süsü jutott eszembe, ahol a szénégető káromkodik egy jó hosszú sort, ízesen: „A csuda vigye el! A nyavalya törje ki! Az ördög szánkázzon a hátán! A holló vájja ki a szemét! A lapos guta üsse meg! A gömbölyű guta üsse meg! Mindenféle guta üsse meg! A mennykő csapjon belé! Nyíljon meg alatta a föld! Verje el a jégeső! Vigye el az árvíz! A hóhér vágja hátba! A sírásó legyen az utolsó barátja!”

Csodálatos a magyar nyelv! Vajon meg tudná ezeket tanulni, meg tudná ezeket érteni egy külföldi?

Hallottam egy ismerősömtől, hogy volt egy külföldi barátja, aki elhatározta, hogy megtanul magyarul. Nagy lelkesedéssel fogott bele, de egy ponton véglegesen megtört a lendülete. Ez akkor történt, amikor a következő szavakkal ismerkedett meg: őröl, őrül, örül és ürül. Egy idegen ajkú számára lehetetlenségszámba megy ezeknek a szavaknak a megkülönböztetése.  

Amik a káromkodásokhoz hasonló népszerűséggel bír, azok a nyelvtörők. Mit sütsz, kis szűcs? Ipafai pap… Picike pocakú pocok… Jobb egy lúdnyak… Moszkvics-sluszkulcs…  Szászsebesi szépen szóló sípszó… Egy kupac kopasz kukac… Nem minden szarka farka tarka… Fekete bikapata…

Nemrég egy amerikai csoport látogatott hozzánk, és mi a „Sárga bögre görbe bögré”-t igyekeztünk nekik megtanítani, több-kevesebb sikerrel. Ezek nekünk is nehezek, hát még külföldieknek.

Az angolban is vannak nagyon szuper nyelvtörők, ezeket gyűjtöttem most össze nektek egy csokorba:

Three withces watch three Swatch watches, which witch watch which Swatch watch.

(Három boszorkány három Swatch órát néz, melyik boszorkány melyik Swatch órát nézi?)

She sells seashells on the seashore, and the shells she sells are seashells for sure.

(A lány tengeri kagylókat árul a tengerparton, és a kagylók, amiket árul, azok biztosan tengeri kagylók.)

How much wood wood a woodchuck chuck if a woodchuck could chuck wood.

(Mennyi fát dobna el egy mormota, ha a mormota tudna fát dobni?)

Peter Piper picked a peck of pickled peppers.

(Pipás Péter felszedett egy halom savanyított paprikát.)

Jövő hétre tanuld meg fejből az egyiket!

A végére még olyan mondatokat hoztam nektek, amik ugyan angolok (és értelmük semmi sincsen), de ha kiejtjük őket, úgy hangzanak, mintha magyarul beszélnénk:

See a new see one up road. – Szia nyuszi, van apród?, Kitchen get neck. – Kicsengetnek., Me buy one? – Mi baj van?, This cow. – Diszkó., Sad monkey. – Szedd mán’ ki., One hut one catch came. – Van hatvan kecském.